Ha módunkban áll, szoktassuk hozzá a kutyát már kölyökkorában az utazáshoz. Ha erre nem volt lehetőségünk, vagy ennek ellenére a már felnőtt kutyánk mégis feszült az utazástól, kezeljük a megfelelő virágeszenciákkal. A legtöbb állat ilyenkor hiperventillál és egyesek hánynak is az út alatt.
Ha hosszú utat terveztünk, ajánlatos megelőző kezelést végeznünk. Egy héttel a kirándulás előtt, naponta négyszer négy csepp mennyiségben adjuk a keveréket, majd az utazás napján akár minden félórában adagoljuk a négy cseppet. Ha autóval utazunk, álljunk meg minden második órában és sétáljunk pár percet kutyánkkal, s közben adjunk négy cseppet a keverékből. Ha az utazás másfajta járművön történik s nincs lehetőség megállni, a keverékből dörzsöljünk akár az ínyére, a bundájára, ha látjuk, hogy kezd nyugtalan lenni. Ha a kedvencünk tőlünk elkülönítve, ketrecben utazik, kezdjük el a keverék alkalmazását már tizenöt nappal az utazás előtt, naponta hatszor négy csepp mennyiségben adagolva, az utazás napján pedig ennél sűrűbben, ha módunkban áll, minden félórában adjunk négy cseppet az egészen elindulásig.
Ha az utazás rövid, nem hosszabb egy óránál, készítsük fel úgy az állatot, hogy egy órával az otthon elhagyása előtt négy cseppet adunk minden tizenöt percben, négy cseppet, mielőtt beszállnak az autóba, vagy más járműre, és négy cseppet az utazás végeztével.
Ennél az esetnél is ugyanazok az eszenciák javasoltak, mint az állatorvos látogatása vagy az operáció előtti és utáni eseteknél.
Az ajánlott keverék az utazástól való szorongásra:
Elsősegély csepp (vészhelyzet) + Napvirág (pánik) + Ernyős madártej (sokk, trauma) + Szelídgesztenye (kirívó gyötrelem) + Olajfa (kimerültség)+ Diófa (alkalmazkodás).
Azoknak az állatoknak, akik belebetegednek és hánynak, amikor autóval vagy más járművel utaznak, adjunk Szikárkát (ingatagság) és Cseresznyeszilvát (kontroll hiánya) a fenti keverékhez.
Ide kattintva megvásárolhatod az utazástól való szorongás kezelését támogató keveréket.
A blog az alábbi művekből merített:
Martin J. Scott & Gael Mariani: Bach Flower Remedies for Dogs
Enric Homedes: The Handbook of Bach Flower Remedies for Animals
Dr. Bach kezdetben azért kezdett hozzá a virágeszenciák kifejlesztéséhez, mivel valódi érdeklődésében a lélek és az immunitáskutatás állt. Vagyis annak a tanulmányozása, hogy az érzelmek hogyan hatnak a fizikai egészségre. A Bach-virágterápiának ezért fontos része az, hogy hozzásegítsen minden teremtményt ahhoz, hogy megbirkózhasson betegségével – noha, az eszenciák nem csak magukra a betegségek orvoslására lettek szánva.
Az állatok többsége feszültté válik, amikor az állatorvoshoz kell vinnünk őket. Egyesek még a stressz jelét is mutatják, amikor a rendelő ajtajához közeledünk velük.
Adjuk tehát már egy héttel az orvosi vizit vagy operáció időpontja előtt, naponta négyszer négy csepp mennyiségben. Az állatorvoshoz menés vagy az operáció napján pedig adagoljuk sűrűbben a négy cseppet, ha módunkban áll, minden félórában, és folytassuk ezt a kezelést további három napon keresztül, napi négyszeres mennyiségben adva.
Az az állat, amelyikkel korábban rosszul bántak vagy elhagyták, onnantól kezdve állandó félelemtől és traumatikus pániktól fog szenvedni, mintegy az érzelmi és fizikai állapotában létrejött utóhatásként. Ezért kezelése során egyrészt azokat a virágeszenciákat vegyük figyelembe, amelyek az állat alacsony fizikai és érzelmi szintjére hatnak, amely a stressz tartós állapota alatt alakult ki, másrészt azokat az eszenciákat, amelyek a poszt-traumatikus félelem és pánik maradványait oszlatják el.
Kezelések során bebizonyosodott, hogy az állatok gyakran minimum hat hónapot igényelnek, mire újra el kezdenek bízni az emberekben. Általánosan pedig a virágeszenciák adását követően két-három hét eltelte után kezdik el kinyilvánítani saját természetüket, amely addig rejtve volt a traumatikus pánik rétege alatt. Ekkor előbújhatnak további problémás magatartások is, amelyekre a fentebb ajánlott keverék mellé alkalmazzuk az idekívánkozó egyedi eszenciákat is. Például, ha birtoklóvá válik, a 
A Napvirág a megfelelő virágeszencia a természetéből adódóan félelemmel küszködő állat kezelésére. Azokat a kutyákat értjük alatta, akik a gazdájuk mögé bújnak védelmet remélve, még akkor is, ha nem tapasztalnak közelgő veszélyt.
A hangos külső zaj igen nagy feszültséget okozhat az állatban, mivel félelmet kelthet benne, s így akár traumatikus pánikként élheti meg. Ez a kialakult pánik pedig minden egyes alkalommal megismétlődik majd, amikor az állat hasonló zajoknak lesz kitéve. Ezért lényeges, hogy az az állat, amelyik ilyenfajta sokkos traumától szenved, minden esetben kapjon megfelelő kezelést.
Ez a viselkedészavar azokra a kutyákra vonatkozik, akik valamilyen okból kifolyólag ki nem állhatják, ha magukra hagyják őket. Előfordulhat olyan kutyáknál is, akik azt megelőzően nem voltak egyedül, s hirtelen olyan helyzetbe kerülnek, hogy hosszabb időre magukra maradnak, például, ha a gazdának új munkája lesz az otthonon kívül. De előfordulhat abban az esetben is, ha a kutya megszokta, hogy mindenhová követi a gazdáját a házban, és nem tolerálja, ha egyedül kell maradnia, akár még kis időre is.
Elsősorban a mi felelősségünk, hogy úgy neveljük fel a kutyánkat, hogy az hozzászokjon ahhoz, hogy időnként magára marad, s meg is tudjon birkózni ezzel. A legfontosabb, hogy megértsük, hogy a kutya nem ember, ne kezeljük akként! Ne hagyjuk, hogy a kutya állandóan a nyomunkban legyen, s helységről helységre kövessen bennünket. Hiszen ez odáig fajulhat, hogy a kötődés olyan mértékűvé alakul, hogy egyszerűen megszűnik a kutya érzelmi függetlensége. Ne fontoskodjunk túlságosan kedvencünk körül, amikor elmegyünk otthonról – így a kutya nem fog túl sokat gondolkodni ezen. Mindig ösztökéljük kutyánkat mentálisan és fizikálisan is, hogy ne unatkozzon.
Mindannyian tapasztaltunk már félelmet és szorongást, ennek köszönhetően meg tudjuk érteni azt is, anélkül, hogy kutyapszichológushoz kellene fordulnunk, milyen mély félelem is érheti a kutyánkat.
Az egyik probléma a kutyák félelmével kapcsolatban pont az, hogy nagyon könnyű véletlenül megerősíteni a szorongást jutalmazás által. Például, ha a kutya retteg és hozzánk rohan, mint a vezetőjéhez, s mi úgy találjuk, a legjobb visszhang, ha a kedvencünknek simogatást és néhány megnyugtató szót adunk. Valójában ez az ellenkező hatást válthatja ki, és éppenséggel megerősíti a félelmet, mivel megjutalmaztuk a viselkedését.
Kutatások kimutatták, hogy az ismeretlen eredetű húgyhólyaggyulladásban szenvedő macskáknál alacsonyabb a glükózaminoglikán mennyisége a hólyag nyálkahártyájában, s ez teszi hajlamossá őket az irritációra a vizeletben áttűnő anyagok hatása révén. Bármilyen feszültségtől szenved is a macska – okozza azt a családi környezetben történő változás –, fokozhatja az ilyen stresszhez kapcsolódó állapot kialakulásának a kockázatát.
Ilyenkor tehát azokat a tényezőket vegyük figyelembe, amelyek a stresszt idézhetik elő. Ezek lehetnek általában egy félelemmel teli traumatikus változás élményei, amelyet az állat képtelen elfogadni vagy túljutni azon. Ez pedig gyulladást és újabb fertőzést okoz a hólyagban, kimerültté téve az állatot.
A sürgős vagy vészhelyzetek a kutya életében magukba foglalhatják azt, amikor:
Vadrózsa